Nem a gigakampuszok hozzák a régió növekedését – a HUNDCA előadása a Data Center Event 2026-on
Az adatközpontokról szóló hírek a gigawattos amerikai MI-kampuszokról szólnak, de a közép-kelet-európai régióba más kereslet érkezik. Ezt mutatta be a Data Center Event 2026 magyar szekciójában szeptember 29-én Németh Mihály Csaba, a HUNDCA alelnöke és elnökségi tagja (H1 Systems), és Kovács Máté, a HUNDCA felügyelőbizottsági tagja (.bieker kontinental).
Két réteg kereslet
Az Uptime Intelligence szerint 2026 első félévében a bejelentett, 100 MW feletti projektek teljesítményének 64%-a észak-amerikai. Ezek az MI-tanítási kampuszok oda települnek, ahol az energia olcsó és bőséges, a terület szabad; a késleltetés számukra nem szempont. Az előadás szerint a régió növekedését nem ezek hozzák, hanem a néhány megawattostól a néhány száz megawattos méretig terjedő létesítmények, amelyeknél a helyszín számít: az MI-következtetést kiszolgáló és felhőrégiós adatközpontok, az ipari MI-gyárak, a vállalati és szuverén adatközpontok, valamint a távközlési peremadatközpontok.
Négy folyamat hajtja ezt a keresletet. Az Európai Bizottság célja az uniós kapacitás megháromszorozása 5–7 éven belül, a tagállamok közötti kiegyensúlyozott földrajzi elosztással. A CBRE szerint 2026 második negyedévében az új európai kapacitás 63%-a már az öt hagyományos nyugati központon kívül épült. A McKinsey becslése szerint 2030-ra az MI-számítások több mint fele következtetés lesz, amely a felhasználók közelében fut. A Broadcom felmérése szerint pedig az éles MI-t elsősorban nyilvános felhőben futtató nagyvállalatok aránya egy év alatt 56%-ról 41%-ra csökkent.
Mire van szüksége egy telephelynek
Kovács Máté hat követelmény szerint értékelte a hazai helyzetet. Az optikai összeköttetés felkészült: a BIX mintegy 140 hálózatot köt össze, a Bécs–Budapest késleltetés oda-vissza 3,9 ms. A víz és éghajlat tekintetében is felkészült az ország, de a 2026 nyári aszály után vízmentes vagy alacsony vízigényű hűtésre kell tervezni. A szakemberbázis a tervezéstől az üzemeltetésig rendelkezésre áll. Az energia, a telek és az engedélyezés területén folyamatban van a munka: egyablakos ügyintézés még nincs, a gyorsítási zónák kijelölése előttünk áll. Hiány az adatoknál van, mert nyilvános hazai adatközponti statisztika nincs.
A telephely helyét tekintve Budapest a legvalószínűbb kiindulópont, de az előadás Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged és Pécs térségét is vizsgálható területként mutatta be, energia-, optikai és vízellátási ellenőrzés feltételével.
Közös alapok
Az előadók szerint a hiányok áthidalhatók, de egyetlen vállalat vagy iparág nem tudja egyedül megoldani őket. Az iparág a tervezett kapacitások adataival, a hálózati szereplők az építésre kész projektek előnyben részesítésével és átlátható csatlakozási idővel, a kormányzat gyorsítási zónával és határidős projektkezeléssel, a szövetségek pedig az első hazai felméréssel és a „data-centre-ready” telephelykritériumok kidolgozásával járulhatnak hozzá. Az előadás záró gondolata: a projektekért versenyezhetünk, az alapokat közösen építjük.


